James Fenimore Cooper (Burlington, 1789. szeptember 15. – Cooperstown, 1851. szeptember 14.) a korai 19. század egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb amerikai írója. William és Elizabeth Cooper tizenkettedik gyermekeként született, összesen tizenhárman voltak testvérek (akik közül legtöbben meghaltak gyermekkorukban). Amikor 1 éves volt, a család Otsego Lake-ben telepedett le (New York államban, ami akkoriban határvidék volt). Később ebből lett a modern kori Cooperstown. Apja bíró volt és a kongresszus tagja. James Albany-be és New Haven-be járt iskolába, majd a Yale College-ba 1803-1805 között, mint a legfiatalabb tanuló. Azonban kirúgták veszélyes csínytevései (ezek között robbantás is szerepelt), valamint étel eltulajdonítása miatt. Három évvel később csatlakozott az Egyesült Államok flottájához (United States Navy); azonban egy-két tengeri út után, mely csak némi tapasztalatszerzésre volt jó, és arra, hogy meglegyen a hadnagyi kinevezése, elvette feleségül Susan Augusta de Lancey-t. Az esküvő Mamaroneckben volt (New York állam), újév napján, 1811-ben. Ekkor lemondott tiszti rangjáról, azonban a házassággal egy igen előkelő családba került. Apja 1809-ben halt meg, amikor James 20 éves volt. Az örökség, amit fiára hagyott, James egész életét meghatározta. Cooper regényeinek mintegy fele a határvidék életével foglalkozik. A Bőrharisnya című műben apját Marmaduke Temple bíró személyében ábrázolja. 1851. szeptember 14-én halt meg Cooperstown-ban.