Tarasz Sevcsenko

Tarasz Hrihorovics Sevcsenko (ukrán betűkkel: Тарас Григорович Шевченко; Morinci, ma Cserkasszk megye, 1814. március 9. (ó-naptár: 1814. február 25.) – Szentpétervár, 1861. március 10. (ó-naptár: 1861. február 26.)) ukrán költő, prózaíró, festő, grafikus és humanista. A kijevi kormányzóság Morinci falujában született, jobbágy szülőktől. 1832-ben Szentpétervárra került mesterséget tanulni, ahol kitűnvén szellemi képességeivel, Zsukovszkij, a költő és Brjullov festő közbenjárására felszabadították a jobbágyi rendből és 1838-ban felvették a festőakadémiába. A festészet mellett különös vonzalommal viseltett a költészet iránt és szorgalommal művelte azt, egymásután irogatván bánatos, mélységes érzelmű költeményeket anyanyelvén, az ukrán nyelven. Kavkaz című költeménye miatt, melyben egy barátját énekli meg, akit szabad gondolkodása miatt a Kaukázusba számkivetettek, őt is ez a sors érte. 1847-ben internálták az Orenburgi kormányzóságba és csak 1857-ben kapta vissza szabadságát, különösen Tolsztoj grófnő közenjárására. Visszatérve Szentpétervárra, betegeskedni kezdett és egészen haláláig nem állt helyre egészsége. Sevcsenko az ukránok legkiválóbb költője. Munkáiból sokat fordítottak idegen nyelvekre és összes műveit lefordították oroszra. Legkiválóbb gyűjteményes munkája: Kobzár (A kobzos, 1840, új kiadás: Szentpétervár, 1889).