Prosper Mérimée

Prosper Mérimée (Párizs, 1803. szeptember 28. - Cannes, 1870. szeptember 23.) francia elbeszélő regényíró, művészettörténész, régész. Leginkább Carmen című elbeszéléséről ismert, amely alapjául szolgált Georges Bizet híres operájának. Mérimée apja festő és művészettörténész volt. Jogot tanult, emellett elsajátította a görög, a spanyol, az angol és az orosz nyelvet. Az orosz irodalom - Puskin, Turgenyev és Gogol műveinek - egyik első tolmácsolója volt Franciaországban. Mérimée vonzódott a misztikumhoz és a történelemhez, feltűnően érdekelték a szokatlan jelenségek. Minden bizonnyal hatással volt rá a fantasztikus történeteket jegyző Charles Nodier, Sir Walter Scott történelmi regényei és Puskin műveinek könyörtelen lélektani drámája. Számos elbeszélésének szolgált forrásául egy-egy idegen, egzotikus tájon (Oroszország, Spanyolország stb.) játszódó rejtélyes történet. Mérimée nevét 1829-ben megjelent történelmi regénye, a Szent Bertalan éjszakája tette ismertté. 1834-ben kinevezték a műemlékek országos felügyelőjének és számos műemlék köszönheti neki fennmaradását. Született régész volt, s e munkáját segítette nyelvészeti szaktudása, rendkívül aprólékos tudományos műveltsége, és szakmájának ritka, tiszteletteljes szeretete.