Geoffrey Chaucer

Geoffrey Chaucer (London, 1343 (?) – London, 1400. október 25.) az első angol nyelven alkotó költő, filozófus, bürokrata, diplomata. Édesapja jómódú borkereskedő volt. Polgári származásából eredendően megengedhette magának a magas fokú oktatást. Miután felcseperedett, beházasodott egy nemesi családba. Több ízben járt külföldön. Tetemes időt töltött Itáliában. Itt ismerkedett meg az elhunyt Dante és az élő Petrarca és Boccaccio írásival. Folyékonyan beszélt latinul, de jól megtanult olaszul is, így felismerte, hogy nemcsak az egyház és a jog latin nyelvén, de más nyelveken is alkothatók nívós irodalmi művek. Amikor írni kezdett, elsősorban a köznépnek szánta műveit, így angolul írt a latint nem ismerő publikum számára. Eközben boldog házasságban élt nemes feleségével, egészen 56 éves koráig. A legnagyobb nyomorból is sikerült kijutnia. Korának neves személyisége volt, akinek megítélése nagyon megosztotta a közvéleményt. Több munkájában — így a Canterburyi mesékben is — negatív képet festett mind a koronáról, mind az egyházról, ezért Thomas Arundel canterbury érsek már 1397-ben eretnekséggel vádolta, és kérvényezte a koronától, hogy hivatalosan is perbe foghassa, aminek eredményeként valószínűleg máglyára ítélték volna. II. Richárd többször is különféle állami hivatalokba: vámügyi főtisztviselővé, a középítkezések felügyelőjévé stb. nevezte ki, majd tanácsadóinak egyikévé választotta. Meghalnia is alighanem emiatt kellett; nagyjából II. Richárd bukásával és IV. Henrik hatalomra kerülésével egy időben tűnt el. Tisztázatlan körülmények között hunyt el; valószínűleg meggyilkolták. Sírja a Westminster-apátságban, a Poets cornerben (A „költők sarkában”) található, ezzel a felirattal: „Az angol irodalom atyja”.