Jack London

Jack London (John Griffith Chaney), (San Francisco, Kalifornia, USA, 1876. január 12. – Glenn Ellen, Kalifornia, USA, 1916. november 22.) amerikai író, elbeszélő. Jack London az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, „éneklő” és „beszélő” kutyák, legkedvesebb színterei erdő és tenger. Apja vándor asztrológus volt, annak törvénytelen gyerekeként jött a világra. Röviddel születése után anyja feleségül ment John Londonhoz. Gyermekévei mély nyomorban, kemény munkával és szenvedélyes olvasással teltek. Már 13 évesen napi 12-18 órát dolgozott a konzervgyárban, s gyakorlatilag ő tartotta el családját. Menekülést keresve ebből a robotéletmódból, régi dajkájától, Virginia Prentiss-től kért kölcsön, s a kölcsönpénzből bárkát vett, amivel osztrigakalóznak csapott fel. Igencsak veszélyes életmód volt ez, ugyanis az osztrigaőrök nemegyszer a kalózok után lőttek. Ebből a korszakból kezdődött ismerkedése „John Barleycornnal” (avagy az alkohollal), ahogy azt az Alkoholmámorban (korábban magyarul Sárga Sátán címmel jelent meg, az eredeti angol cím John Barleycorn)című művében olvashatjuk. Már itt kitűnik az a tulajdonsága, ami élete végéig meghatározza, bármit csináljon is, első kell legyen benne. Így ő kell legyen a legvakmerőbb osztrigakalóz, s a kocsmákban a legelső ivó, valamint legjobb cimbora, aki természetesen nagylelkűen fizet. 1893-ban elszegődik egy fókavadász hajóra, amely egész Japánig elmegy, s itt 17 évesen kiverekedi, hogy egyenrangúnak tekintsék a többi matrózzal. Miután visszatér Amerikába, alkalmi munkákkal próbálkozik, így például felcsap szenet talicskázni egy vasútállomásra, ahol két ember munkáját végzi el fél munkabérért, de megunja, s felcsap hobónak Kelly hadseregében, s csavargásért 30 napig börtönbe is kerül. Kalandjait az Országúton című regényében örökíti meg. Visszatér Oaklandbe, ahol lázas tanulásba kezd, mint azt önéletrajzi regényében, a Martin Edenben olvashatjuk. Napi 19 órát tanul, alig eszik és alszik, végül sikeresen leérettségizik, s fél évet jár egyetemre is, majd anyagi okok miatt elszegődik mosodai munkásnak, ahol ő is elkapja az aranylázt, és Klondike-ba utazik sógora, James Shepard társaságában. Aranyat nem talál, de itt szerzett tapasztalatai alapján írja meg későbbi világhírű műveit. Ezért nagy árat is fizet, ugyanis elkapja a skorbutot, ami miatt négy fogát elveszti, s valószínűleg későbbi betegségei egy része is innen eredtek. Sokat utazik, volt haditudósító is az orosz–japán fronton. A tőle megszokott elszántsággal próbál meg írni és publikálni, s kezd felívelni írói karriere, majd rendeződni anyagilag is az élete.