Theodore Dreiser

Theodore Herman Albert Dreiser (Terre Haute, Indiana, 1871. augusztus 27. – Hollywood, Kalifornia, 1945. december 28.) amerikai író és újságíró. Úttörője volt az amerikai naturalista írói irányzatnak, melynek a 19. századi Európában többek között Émile Zola, Gustave Flaubert és Guy de Maupassant voltak a képviselői. Dreiser karaktereinek emberi értéke nem a bevett erkölcsi normákban, inkább a nehézségek állhatatos legyőzésében rejlik, és sorsukban nem is annyira a lelki motivációk mint inkább a körülmények az igazán mérvadóak. Dreiser apja, Johann (John) Paul Dreiser szövőmester 1844-ben vándorolt ki Németországból Amerikába. Római katolikus, szigorúan vallásos ember volt. Dreiser anyja, Sarah, a mennonita vallási szekta közösségében nőtt fel, Dayton közelében, Ohio államban; amikor Johannhoz férjhezment és áttért a katolikus hitre, szülei kitagadták. A házaspár tizenhárom gyereke között Theodore volt a tizenkettedik, illetve a kilencedik a tíz közül akik életben maradtak. Bátyja, Paul ((1859-1906), aki nevét Dresser-re változtatta, dalszövegek írásával lett népszerű. Apjuk eleinte gyapjúgyári munkás volt, majd később sikeres gyapjúkereskedő, és egy gyapjúfeldolgozó üzem tulajdonosa lett Sullivan városában (Indiana állam). 1869-ben az üzem leégett, a családapa megsérült. A szerencsétlenséghez az 1870-es gazdasági válság is hozzájárult, mely aztán a Dreiser családot reménytelen szegénységbe döntötte. Theodor Dreiser ezekben a nehéz években nőtt fel. Labilis érzelmi világához hozzájárult szigorú katolikus neveltetése is—részben ez a magyarázata annak, hogy felnőtt korában a katolicizmus ellen fordult. Bár Dreiser nem volt kifejezetten iskolaellenes, a középiskolát mégsem fejezte be. 1889-ben egy volt tanára segítségével beiratkozott a bloomingtoni egyetemre (Indiana University, Bloomington), de egy év múlva hátatfordított a tanulásnak, és komolyan nekilátott az önművelésnek. Sokat olvasott, de nemcsak szépirodalmat; olvasmányai kiterjedtek a biológiára, fizikára, kémiára, sőt a lélektanra és a filozófiára is. Komoly hatással voltak rá Charles Darwin, Herbert Spencer brit filozófus, Thomas Huxley (szintén brit) biológus, azonkívül Thomas Hardy és Honoré de Balzac naturalista regényírók. Néhány év múlva, különböző kétkezi munkák után sikerült újságírói állást szereznie a Chicago Globe, és a St. Louis Globe-Democrat nevű lapoknál. Cikkeket írt neves írókról (mint például Nathaniel Hawthorne-ról), azonkívül interjúkat vezetett közéleti személyiségekkel, közöttük Thomas Edisonnal. 1898-ban feleségül vett egy Sara Osborn White nevű, Missouri állambeli tanítónőt, a házasság azonban nem bizonyult sikeresnek—Dreiser képtelen volt hosszabb ideig egyetlen nő mellett megmaradni. 1909-től kezdve a házaspár különvált, de hivatalosan soha nem váltak el egymástól. 1919-ben találkozott össze másodfokú unokahúgával, Helen Patges Richardsonnal. Dreiser azonnyomban beleszeretett a szép, fiatal lányba. Helen színésznői ambíciói miatt ugyanebben az évben Los Angelesbe költöztek—ahol Dreiser filmforgatókönyvek írásával próbált pénzt keresni—, és megkezdődött egy huszonöt évig tartó viharos kapcsolat, mely túlélte a veszekedéseket, az elidegenedés periódusait, még Dreiser romantikus kicsapongásait is. Amikor felesége, Sarah Osborn White 1942-ben meghalt, Dreiser és Helen Richardson 1944-ben összeházasodtak, de ez a házasság sem tartott sokáig. Az írót szívroham vitte el 1945, december 28.-án, 74 éves korában. 1946 január 3.-án temették el Hollywoodban.